S�rva az �let s�t�t tenger�n,
Ak�r egy �rva sz�raz kis lev�l,
�pp �gy h�nyk�dik a megt�rt l�lek,
�s vele tart a f�jdalmas �let.

�zi, k�s�rti, am�g teheti
Hogy szinte halott, �t nem �rdekli,
Mert ott hol �let �lt �s vala �l,
Ritka az, ki f�jdalmakban szeg�ny.

S�t�ts�g burkolja be a sz�pet,
S az ismeretlen a messzis�get.
�s ha olykor �ppen csak szerten�z
F�lelem k�nnyezi be a szem�t.

Merre az �t, mely a f�nybe vezet?
�rzi, a s�t�ts�gben elveszett.
S nem lelheti, m�g a v�g el nem j�n,
Mert az �let csak egy �rd�gi k�r.

Mikor menne, akkor visszar�ntja
megint a feneketlen hom�lyba.
S m�g �nmaga ily mozg�sk�ptelen,
nem juthat egy l�p�st semerre sem.

Egyed�l �ll mag�nyosan, s n�m�n
A nagy vil�gban, de hi�ba m�r,
Mert nem lesz ki sirassa �t t�bb�.
S elm�lik, mint a sz�raz kis lev�l.