Harvey �lma

Janet elfordul a mosogat�t�l, �s bumm, egyszercsak megl�tja a f�rj�t, aki m�r harminc �ve mellette van, a konyhaasztaln�l �lve, egy feh�r p�l�ban �s egy Big Dog boxerben, ahogy �t n�zi.
Egyre gyakrabban tal�lja �gy a Wall Street h�tk�znapi haj�skapit�ny�t ezen a helyen, szok�sos szombat reggeli kin�zet�ben: bes�ppedt v�ll, �res szem, �polatlan arc, megereszkedett mell, h�tul fel�ll� haj mintha Alfalfa a Kis Gazemberekb�l meg�regedett, megh�ly�lt verzi�j�t l�tn�. Janet �s bar�tja, Hannah mostan�ban azzal ijesztgett�k egym�st (mint a kisl�nyok, akik k�s�rtet-t�rt�netekr�l besz�lgetnek alv�s helyett), hogy Alzheimer t�rt�neteket osztottak meg egym�ssal: ki k�ptelen m�r felismerni feles�g�t, ki nem eml�kszik m�r a gyerekei nev�re.
De � nem hiszi, hogy ezeknek a szombat reggeli k�ls�s�geknek b�rmi k�ze lenne az Alzheimerhez; Harvey Stevens b�rmely h�tk�znap indul�sra k�sz hat negyven�tkor, egy hatvanas f�rfi, aki �tvennek l�tszik (na j�, �tven�tnek) a legjobb ruh�iban, aki sim�n �zletet k�t, haszonra tesz szert, elad, mindezt a leggyorsabban.
Nem, szerinte csup�n az �reged�s jeleit l�tja, �s � ut�lja ezt. F�l, hogy ha a f�rje nyugd�jba megy, �gy lesz minden reggel, addig legal�bbis, m�g megk�n�lja egy poh�r narancs juice-zal, �s megk�rdezi (egyre er�s�d� t�relmetlens�ggel, amit k�ptelen lesz leplezni), hogy gabonapelyhet is k�r-e, vagy csak pir�t�st. F�l, hogy ha b�rmikor megfordul, mindig ott fogja l�tni, ahogy �l, egy t�ls�gosan is sz�p reggelen, Harvey reggel, Harvey a p�l�j�ban �s boxerj�ban, sz�tt�rt l�bakkal, hogy � tiszt�n l�thassa a gaty�j�n lev� apr� duzzanatot (mintha �rdekeln�) �s a s�rga ty�kszemeit, mint Wallace Stevens-nek az Emperor of Ice Cream-ben. Ott �l b�gyadtan, mereng�en, ahelyett, hogy k�szen, �d�n v�rn� a napot. J�isten, rem�li, hogy t�ved. Ett�l olyan v�zn�nak, h�ly�nek t�nik az �let. K�ptelen nem arra gondolni, hogy ez�rt harcoltak id�ig, neveltek fel �s adtak f�rjhez h�rom l�nyt, l�ptek t�l az elker�lhetetlen k�z�pkor� f�lrel�p�sen, dolgoztak �s n�ha (l�ssuk be) megmarkolt�k. Ha ez az, ahova �rsz, ha kijutsz a s�t�t erd�b�l, Janet szerint ez… ez a parkol�hely… akkor mi�rt csin�lja ezt b�rki is?
De a v�lasz egyszer�. Mert nem tudhatod. Elment�l sz�tlanul sok hazugs�g mellett, kiv�ve azt, amelyik szerint az �leted sz�m�tott. �ssze�ll�tott�l egy fot�albumot a l�nyoknak, amiben m�g fiatalok voltak, �s voltak v�gyaik: Trisha, a legid�sebb, kalapban �s egy sztaniolos var�zsp�lc�t l�b�lva Tim, a cocker sp�niel felett; Jenna, egy, a locsol� f�l�tti ugr�s k�zep�n, a nark�, a credit k�rty�k, az id�sebb f�rfiak ir�nti vonzalma m�g a t�volban; Stephanie, a legfiatalabb, a megyei bet�z�si-versenyen, ahol a "s�rgadinnye" lett az � Waterlooja. Valahol ezeken a k�peken (�ltal�ban a h�tt�rben) ott volt Janet �s a f�rfi akihez hozz�ment, mindig mosolyogva, minta a t�rv�ny b�ntetn�, ha b�rmi m�st csin�lna.
Azt�n egy nap elk�vetted a hib�t, hogy �tn�zt�l a v�llad f�l�tt, �s r� kellett j�nn�d, hogy a l�nyok feln�ttek, a f�rfi akivel annyit k�zd�tt�l az egy�tt marad�s�rt pedig sz�tvetett l�bbal, a fal-feh�r l�b�val ott �l, b�mulja a Napot, �s J�isten, ugyan �tven�tnek t�nhetett a legjobb ruh�j�ban, az asztaln�l hetvennek l�tszott. Az �rd�gbe is, hetven�tnek. �gy n�zett ki, mint akit a "Maffi�z�k"-ban a fi�k b�slakod� embernek h�vnak.
Visszafordul a mosogat�hoz, finoman t�sszent egyszer, k�tszer, majd harmadszorra is.
"Hogy van ma reggel?" k�rdi a f�rje, az allergi�j�ra c�lozva. A v�lasz nem t�l j�l, de, mint a rossz dolgoknak �ltal�ban, az � allergi�j�nak is megvan a j� oldala. Nem kell egy�tt aludniuk, nem kell harcolnia a takar��rt az �jszaka k�zep�n; nem kell hallgatnia Harvey tompa fing�sait �lomba mer�lv�n. Ny�ron �ltal�ban hat, n�ha h�t �r�t alszik, �s ez b�ven el�g. Amikor bek�sz�nt az �sz, k�nytelen visszamenni, �gy m�r csak n�gy, meglehet�sen probl�m�s �ra jut neki.
Egyszer, tudja, nem fog visszamenni. �s ugyan nem mondja el neki – b�ntan� az �rz�seit, �s � m�g mindig nem szeretn� b�ntani az �rz�seit; ez az, ami m�g mindig m�k�dik k�z�tt�k, legal�bbis r�sz�r�l – � boldog lesz ett�l.
S�hajt, �s a mosogat�ban lev� v�zzel teli ed�ny�rt ny�l. Tapogat�zva kutat benne. "Nem olyan rossz," mondja.
�s azt�n, mikor arra gondol, (nem el�sz�r) hogy ez az �let m�r nem tartogat meglepet�seket, ez a h�zass�g m�r kifogyott mindenb�l, f�rje furcsa hangon megsz�lal, "Tiszta szerencse, hogy nem aludt�l tegnap velem, Jax. Rosszat �lmodtam. Igaz�b�l arra �bredtem, hogy sikoltok."
Meg van d�bbenve. Mikor is h�vta utolj�ra Jaxnek Janet vagy Jan helyett? Az utols� egy becen�v, amit val�j�ban nagyon ut�l. A "Lassie" neg�des sz�n�szn�je jut r�la esz�be, amikor kicsi volt, a kisfi� (Timmy, Timmynek h�vt�k) mindig leesett egy k�tba, vagy megmarta egy k�gy�, vagy beszorult egy k� al�, �s milyen sz�l� b�zhatja a gyereke �let�t egy kibaszott sk�t juh�szra?
Ism�t fel� fordul, elfelejtve az ed�nyt, az utols� toj�ssal, �s a benne lev� m�r r�g langyos v�zzel. Rosszat �lmodott? Harvey? Pr�b�l visszaeml�kezni, mikor besz�lt Harvey utolj�ra egy�ltal�n az �lm�r�l, de sikertelen�l. Csup�n egy k�d�s eml�k r�mlik neki, m�g az udvarl�s idej�b�l, amikor Harvey valami olyasmit mondott, hogy "R�lad �lmodtam," �s �, el�g fiatal l�v�n ezt �desnek tartotta, nem pedig b�n�nak.
"Hogy mit csin�lt�l?"
"Arra �bredtem, hogy sikoltok," mondja. "Nem hallott�l?"
"Nem." M�g mindig r� n�z. Arra gondol, h�tha csak viccel. Tal�n ez egy h�lye reggeli po�n. De Harvey nem az a fajta ember. N�la a humor abb�l �ll, hogy anekdot�kkal sz�rakoztatja eb�d k�zben, m�g a seregn�l t�lt�tt napjair�l. M�r hallotta az �sszeset vagy sz�zszor.
"Csak sik�tottam, de szavakat nem tudtam kimondani. Olyan volt, mintha… nem is tudom… mintha nem is �n mondtam volna. �gy hangzott, mintha valamilyen rohamom lett volna. A hangom is m�lyebb volt. Nem �gy mint az igazi." Meg�ll. "Hallottam, majd le�ll�tottam magam. De eg�sz testemben remegtem, �s fel is kellett kapcsolnom a l�mp�t egy id�re. Megpr�b�ltam pisilni, de nem siker�lt. Manaps�g ez mindig megy, – legal�bb egy kicsit – de ezen a hajnalon, k�t �ra negyvenh�tkor nem." Meg�ll, csak �l a naps�t�sben. Janet l�tja, ahogy a porszemcs�k szinte t�ncolnak a leveg�ben. Olyan, mintha gl�ri�val vonn�k be a f�rj�t.
"Mit �lmodt�l?" k�rdi, �s itt egy furcsa dolog: �t �v �ta, mikor fennmaradtak �jf�lig megvitatni, hogy eladj�k-e a Motorola r�szv�nyt vagy sem (v�g�l megtett�k), most el�sz�r �rdekli valami amit a f�rje k�sz�l mondani.
"Nem is tudom, hogy el akarom-e mondani," mondja, szokatlanul f�l�nken. Megfordul, felveszi a borsdar�l�t, �s egyik kez�b�l a m�sikba rakosgatja.
"Azt mondj�k, ha elmes�led az �lmod, nem v�lik val�ra," mondja Janet, �s itt a Furcsa Dolog No. 2: m�r �vek �ta nem n�zett r� Harvey �gy, mint most. M�g az �rny�ka a keny�rpir�t� f�l�tt a falon is m�s, mintha er�sebb lenne. Arra gondol, hogy f�rje �gy n�z, mintha sz�m�tana valamit is, �s ez mi�rt van? Ez egy j�niusi ny�ri reggel. Connecticutban vagyunk. J�niusban mindig Connecticutban vagyunk. Nemsok�ra egyik�nk behozza az �js�got, ami h�rom r�szb�l �ll, ak�rcsak Gaul.
"Ezt mondj�k?" Megfontolja a k�rd�st, szem�ld�k�t felh�zva (ki k�ne megint t�pkedni, kicsit vadnak t�nik, de a f�rje ezt nem veszi �szre), a borsdar�l�t dob�lgatva. Janet meg szeretn� k�rni, hogy hagyja abba, mert ideges�ti (mint az �rny�ka a falon, mint a dobog� sz�ve, ami hirtelen elkezdett gyorsulni, maga sem tudja, mi�rt), de nem akarja elszak�tani szombat-reggeli gondolatait�l. Ezut�n lerakja a borsdar�l�t, amivel elvileg nem lenne semmi baj, csak n�la is ott az az �rny�k – hosszan elny�lik az asztalon, mint egy t�lm�retezett sakkb�bu�, m�g a keny�rmorzs�knak is l�that� az �rny�ka, ami ugyan nem r�m�thetn� meg �t, de m�gis ezt teszi. Esz�be jut a fakutya, aki azt mondja Alice-nek, "Mind �r�ltek vagyunk," �s hirtelen m�r nem akarja hallani Harvey h�lye �lm�t, amib�l sik�tva �bredt �gy, mintha rohama lett volna. Hirtelen csak sov�ny akar lenni. A sov�nys�g ok�, a sov�nys�g j�, n�zd meg a sz�n�szn�ket, ha nem hiszed.
Semminek sem szabadna hirdetnie mag�t, gondolja l�zasan. Igen, l�zasan; mintha hirtelen valami fellobbant volna benne, ugyan megesk�d�tt volna r�, hogy ez az eg�sz m�r k�t-h�rom �ve v�get �rt. Semminek sem szabadna hirdetnie mag�t, szombat reggel van, �s semminek sem szabad hirdetnie mag�t.
Ki akarja nyitni a sz�j�t, hogy elmondja, az el�bb f�lrebesz�lt, igaz�b�l �gy tartj�k, hogyha elmes�led az �lmod, akkor az val�ra v�lik, de m�r t�l k�s�, Harvey elkezdett besz�lni, �s � azt
gondolja, hogy ez a b�ntet�se, ami�rt nem volt k�pes sov�ny maradni. Az �let olyan, mint egy Jethro Tull dal, neh�z, mint egy t�gla, hogy is gondolhatta egy�ltal�n m�sk�pp?
"�lmomban reggel volt, �s lej�ttem ide a konyh�ba," mondja Harvey. "Szombat reggel volt, pont mint ez, csak te m�g nem volt�l fenn."
"Mindig el�bb kelek szombaton, mint te ," mondja Janet.
"Tudom, de ez egy �lom volt," feleli f�rje t�relmesen, �s � l�tja a feh�r sz�rsz�lakat combja bels� fel�n, ahol az izmok m�r ellanyhultak. R�gen m�g teniszezett, de ennek m�ra nyoma sincs. Rosszindulat�an, ami egy�bk�nt nem jellemz� r�, arra gondol, hogy Sz�vrohamod lesz, feh�r fi�, ez v�gez majd veled, tal�n lesz is egy gy�szjelent�s r�lad a Times-ban, de ha egy B-kateg�ri�s �tvenes sz�n�szn�, vagy egy alig h�res negyvenes balerina is aznap patkol el, akkor m�g ennek is l�ttek.
"De olyan volt, mint ez," mondja. "M�rmint, a nap ugyan�gy bes�t�tt." Felemeli a kez�t, �s megkavarja a feje f�l�tt �sz� porfelh�t, szinte �letre keltve azt, �s Janet legsz�vesebben fel�v�ltene, hogy ne tegye ezt, ne bolygassa meg.
"L�ttam az �rny�kom a padl�n, �s m�g sohase n�zett ki ilyen f�nyesnek, vagy s�r�nek." Sz�netet tart, ekkor l�tni, mennyire repedezettek ajkai. "‘F�nyes – fura sz� az �rny�kra, mi? A ‘s�r�’ is."
"Harvey–"
"Odamentem az ablakhoz," folytatja, "kin�ztem, �s l�ttam egy horpad�st Friedmans Volv�j�n, �s tudtam – valami�rt – hogy Frank az iv�szatb�l hazafele j�vet szerezte."
Hirtelen �gy �rzi, el fog �julni. L�tta azt a horpad�st Frank Friedman Volv�j�n a saj�t szem�vel, amikor kiment az ajt�hoz megn�zni, hogy megj�tt-e m�r az �js�g (nem j�tt meg), �s ugyanarra gondolt, hogy Frank a Gourdban volt, majd megkarcolt valamit a parkol�ban. Hogy n�zhet ki a m�sik? – gondolta r�gt�n.
Esz�be jut, h�tha Harvey is l�tta, �s most csak h�ly�skedik vele valami�rt, amir�l � nem tud. Igen, lehets�ges; a vend�gszoba, ahol ny�ron alszik, az ablakra n�z. Csakhogy Harvey nem ilyen ember. A "h�ly�sked�s" nem jellemz� Harvey Stevensre.
Izzads�g folyik az arc�n, a homlok�n, a nyak�n, �rzi, sz�ve pedig gyorsabban ver, mint valaha. N�ha r�nk t�r az �rz�s, ami felnagy�t minden apr�s�got, de mi�rt pont most? Most, amikor a vil�g csendes, a kil�t�sok ragyog�ak? Ha magamnak k�sz�nhetem ezt, sajn�lom, gondolja… vagy ink�bb im�dkozik. Vond vissza, k�rlek, vond vissza.
"A h�t�szekr�nyhez mentem," mondja Harvey, "�s belen�ztem, ahol egy t�lat tal�ltam, rajta toj�sokkal, Saranba csomagolva. Meg�r�ltem neki – eb�det akartam, reggel h�tkor!"
Felnevet. Janet – vagy Jax – len�z a mosogat�ban lev� ed�nyre. Az egy kem�nyre f�tt toj�sra, ami benne maradt. A t�bbit megpucolta, kett�szelte, a s�rg�j�t pedig kimerte. Ott vannak egy t�lban, a sz�r�t� �llv�ny m�g�tt. Am�g�tt pedig egy tubus majon�z van. Eb�dre a toj�sokat tervezte felszolg�lni, z�ld sal�t�val.
"Nem akarom hallani a folytat�st," mondja olyan halkan, hogy m�g � maga is alig hallja. Egyszer elment a Dr�ma Klubba, de most m�g a konyh�n kereszt�l se tud �tsz�lni. Az izmok a mellkas�ban elgyeng�lnek, mint Harvey l�ba, ha megpr�b�lna teniszezni.
"Arra gondoltam, kiveszek egyet," mondja Harvey, "azt�n arra, hogy Nem, ha megteszem, Janet biztos kiab�lni fog. Azt�n megsz�lalt a telefon. Rohantam, hogy felvegyem, mert nem akartalak fel�breszteni, �s itt j�n a f�lelmetes r�sz. Akarod hallani a f�lelmetes r�szt?"
Nem, gondolja � a mosogat�n�l. Nem akarom hallani a f�lelmetes r�szt. Ugyanakkor m�gis, akarja hallani a f�lelmetes r�szt, hiszen mindenki akarja hallani a f�lelmetes r�szt, mind �r�ltek vagyunk, �s az anyja t�nyleg azt mondta, hogyha elmondod az �lmod, nem v�lik val�ra, ami alapj�n a r�m�lmokat el kellett mondani, a j�kat pedig meg kellett �rizni, a p�rn�d alatt, mintha csak a Fogt�nd�rt v�rn�d. Van h�rom l�nyuk. Az egyik itt lakik az utc�ban, Jenna, aki �pp v�lik, olyan a neve, mint a Bush ikrek�, �s Jenna ezt ut�lja; manaps�g ragaszkodik hozz�, hogy Jennek h�vj�k. H�rom l�ny, azaz sok fog, sok p�rna alatt, sok agg�d�s idegenek miatt, akik fuvart, �s cukork�t aj�nlgatnak, s ez sok �vint�zked�st jelentett, �s oh, mennyire rem�li hogy anyj�nak igaza volt, elmondani egy rossz �lmot olyan, mint kar�t d�fni egy v�mp�r sz�v�be.
"Felvettem a telefont," mondja Harvey, "�s Trisha volt az ." Trisha a legid�sebb l�nyuk, aki Houdinit �s Blackstonet b�lv�nyozta, miel�tt felfedezte mag�nak a fi�kat. "El�sz�r csak egy sz�t mondott, ‘Apa,’ de �n m�ris tudtam, hogy Trisha az. Tudod, mire gondolok, ugye?"
Igen. Tudja, mire gondol. Felismered �ket az els� sz�b�l, m�g fel nem n�nek, �s ez megv�ltozik.
"Azt mondtam, ‘Szia, Trish, mi�rt h�vsz ilyen kor�n, dr�g�m? �desany�d m�g mindig h�zza a l�b�rt.’ �s els�re nem volt v�lasz. El�sz�r azt hittem, sz�tbontottak, majd meghallottam a suttog�sszer� ny�sz�rg�st. Csak f�lszavak. Mintha pr�b�lt volna besz�lni, de nem j�tt ki semmi, mert nem volt el�g ereje, vagy leveg�je hozz�. �s ekkor kezdtem el f�lni."
H�t, el�g lass�, nemde? Hiszen Janet – aki Jax volt Sarah Lawrencen�l, Jax a Dr�ma Klubban, Jax, a kiv�telesen j� francia-cs�kos, Jax aki Gitanest sz�vott �s �lvezettel d�nt�tte le a tequil�kat – Janet m�r j�val el�bb elkezdett f�lni, m�g miel�tt Harvey megeml�tette Frank Friedman Volv�j�t. Err�l esz�be jut bar�tj�val, Hannah-val folytatott telefonbesz�lget�se alig egy hete, ami v�g�l Alzheimer k�s�rtet-t�rt�neteihez vezetett. Hannah a v�rosban, Janet a nappali ablakp�rk�ny�ra csavarodva n�z ki egy holdnyi westporti ter�let�kre, a csod�latos n�v�nyekre, amikt�l mindig t�sszentenie kell, �s a k�nny ellepi a szem�t, �s miel�tt ez a besz�lget�s Alzheimerhez �rt volna, Lucy Friedmanr�l, majd Frankr�l besz�ltek, �s melyik�k is mondta? Melyik�k is mondta, hogy, "Ha nem csin�l v�gre valamit ezzel az iv�s kontra vezet�s dologgal, a v�g�n meg�l valakit"?
"Azt�n Trish valami olyasmit mondott, ami ‘rs�g’-nek vagy ‘�rs�g’-nek hangzott, de �lmomban tudtam, hogy… elnyeli?… ez az a sz�? Elnyelte az els� sz�tagot, val�j�ban azt mondta, hogy ‘rend�rs�g.’ Megk�rdeztem, hogy mi van a rend�rs�ggel, mit akar mondani, azt�n le�ltem. Pont ide." A sz�kre mutat, amit �k telefon-saroknak h�vnak. "Ezut�n csend volt, majd p�r �jabb f�l-sz�, suttogott f�l-sz�. Annyira ideges�tett, hogy ezt csin�lja, azt gondoltam, ne csin�ld m�r a dr�m�t, mint r�gen, de v�gre kimondta, hogy ‘sz�m’, tiszt�n mint egy cseng� hangja. �s tudtam – ahogy tudtam, hogy ‘rend�rs�g’-et mond –hogy a rend�rs�g �t h�vta, mert a mi sz�munk nem volt meg nekik."
Janet bamb�n b�lint. K�t �ve �gy d�nt�ttek, hogy leveszik a sz�mukat a list�r�l, mert a riporterek folyton h�vogatt�k Harveyt az Enron �ggyel kapcsolatban. �ltal�ban vacsor�n�l. Nem mintha b�rmi k�ze lett volna Enronhoz, csup�n az ilyen nagy energia t�rsas�gokhoz nagyon �rtett. M�g fel is szolg�lt egy ilyen eln�ki �sszej�vetelen p�r �ve, ahol Clinton volt a nagy kahuna �s a vil�g (legal�bbis szerinte) egy sokkal jobb, biztons�gosabb hely volt. �s ugyan sok dolog volt, amit nem szeretett f�rj�ben, egy dolgot biztosra tudott, m�gpedig, hogy a kisujj�ban is t�bb becs�let van, mint az eg�sz Enron-bag�zsban egy�ttv�ve. N�ha tal�n untatta ez a becs�letess�g-dolog, de az�rt tudta, mit jelent.
De a rend�rs�g ne tudna megtal�lni egy ilyen sz�mot? H�t, tal�n siettek, �s nem volt erre idej�k. Meg azt�n, az �lmoknak nem kell logikusnak lenni�k, vagy igen? Az �lmok k�ltem�nyek a tudatalatti toll�b�l.
�s most, mivel m�r nem b�r egy helyben �llni, a konyha ajt�hoz megy, �s kin�z ezen a f�nyes j�niusi napon, kin�z a Sewing �t-ra, ami az � Amerikai �lmuk kicsiben, legal�bbis szerinte. Milyen csendes a reggel, billi� cseppnyi ragyog� harmattal a f�v�n! �s m�gis, sz�ve a mellkas�ban dobol, az izzads�g csorog az arc�r�l, �s meg akarja mondani f�rj�nek, hogy el�g volt, ne mondja tov�bb az �lm�t, ezt a borzalmas �lmot. Eml�keztetnie k�ne, hogy Jenna itt lakik az �ton – j�, akkor Jen, Jen aki a Video Stop-ban dolgozik, �s t�l sok �jszak�t t�lt a h�tv�g�ken a Gourd-ban, n�mi ital, �s a Frank Friedmanhez hasonl�k t�rsas�g�ban, aki ak�r az apja is lehetne. �s ez ut�bbi, val�j�ban a vonzalom egyik kiv�lt� oka.
"Csak suttogott f�l-szavak," mondja Harvey, "nem besz�lt hangosabban. Azt�n meghallottam a ‘meg�lt�k’ sz�t, �s egyb�l tudtam, hogy az egyik l�nyunk halott. Csak �gy, tudtam. Nyilv�n nem Trisha, hiszen � besz�lt a telefonon, hanem Jenna vagy Stephanie. Annyira f�ltem. Ott �ltem, �s azon gondolkodtam, melyiknek �r�ln�k jobban, mint a kurva Sophie v�laszt�sa. Elkezdtem kiab�lni vele. ‘Mondd meg, melyik! Mondd meg, melyik volt! Az Isten szerelm�re, Trish, mondd meg, melyik!’ Csak ezut�n kezdett el �tsziv�rogni a val�s�g… azt felt�telezve, hogy van egy olyan dolog…"
Harvey felnevet, mire a reggeli f�nyben Janet �szrevesz egy kis piros foltot Frank Friedman Volv�j�n, �s a horpad�s k�zep�n m�g l�t valamit, ami kosznak, vagy tal�n hajnak t�nik. L�tja, ahogy Frank hajnali kett�kor felhajt a j�rd�ra, mivel t�l r�szeg ahhoz, hogy megpr�b�lja a felhajt�t, vagy a gar�zst – neh�z helyzet. L�tja, ahogy botladozik a h�z fel�, leszegett fejjel, a leveg�t az orr�n v�ve. Viva ze bool.
"Eddigre m�r tudtam, hogy az �gyban vagyok, de hallottam azt a hangot, ami nem olyan volt, mint az eny�m, olyan volt, mint egy idegen hangja, �s k�ptelen voltam meg�llap�tani, mit mondhatott. ‘oo-eg-eig-ol’, ‘oo-eg-eig-ol’, �gy hangzott. ‘Oo-eg-eig-ol’, Ish!’"
Mondd meg, melyik volt. Mondd meg, melyik volt, Trish.
Harvey elcsendesedik, gondolataiba mer�l. Fontolgat. A porszemek t�ncot j�rnak arca k�r�l. A Nap p�l�j�t olyan k�pr�z�v� teszi, hogy szinte r� se lehet n�zni; egy p�l� a tiszt�t�szer rekl�mb�l.
"V�rtam, hogy be gyere �s megk�rdezd, mi a baj," mondja v�g�l. "V�rtalak, libab�r�zve, reszketve, azt hajtogatva, hogy csak egy �lom volt, de m�gis, olyan val�di. Milyen csod�latos, furcsa m�d."
Meg�ll, azon gondolkodik, hogy folytassa, figyelmen k�v�l hagyva a t�nyt, hogy feles�ge m�r nem figyel r�. Jax fej�ben csak kavarognak a gondolatok, pr�b�lja elhitetni mag�val, hogy amit l�tott, az nem v�r, csup�n a Volvo alapfest�se, ami kil�tszik, ahol megkarcol�dott. "Alapfest�s", amire tudatalatt gondol, de k�ptelen kimondani.
"Leny�g�z�, milyen csod�kra m�lyre hatol a k�pzelet, nem?" fejezi be. "Az �lom olyan, mint a vers – az igaz�n nagy – k�lt�knek. Minden r�szlet olyan tiszta �s vil�gos."
Harvey eln�mul, a konyha m�r a Nap �s a t�ncol� porszemek birodalma lesz, kinn a vil�g olyan nyugodt. Janet az utc�n kereszt�l a Volv�ra n�z; szinte l�ktet a szem�ben, neh�z, mint egy t�gla. Amikor megsz�lal a telefon, sik�tana, ha lenne leveg�je, befogn� a f�l�t, ha fel tudn� emelni a kez�t. Hallja, ahogy Harvey felkel �s a sarokhoz megy, mik�zben a telefon tov�bb cseng.
T�ves h�v�s, gondolja. Annak kell lennie, mert ha elmes�led az �lmodat, az nem v�lik val�ra.
Harvey belesz�l a kagyl�ba, "Hall�?"