Lombhullat� id�, k�zeled� hal�l...
Egy gondolat em�szt: mindennek v�ge m�r.
Lassan elhal a term�szet, elhal a ny�r;
N�m�n apad az �let, megfolyt a mag�ny.

L�gyak a nappalok, s halkan sz�l az �nek:
Szeleknek h�v�s, �rz�ki �rint�se;
F�k s�rgul� lombj�nak l�gy zizeg�se;
Puha l�bak alatt �gak reccsen�se.

Ki�lt�s a sz�lben, rekedt hang v�laszol:
F�k t�rzs�nek ropog�sa el var�zsol.
�jra felny�g az ember: k�nja v�gtelen,
J�hetne a tavasz, de hal�l k�zeleg.

Feh�r takar� bor�tja a f�ldeket,
L�gys�ga �pp�gy fed el minden felleget.
A hontalant k�ny�rtelen megem�szti,
Meleg otthonban a sz�vet er�s�ti.

Csendes �s gy�ny�r�, mert n�m�n kegyetlen,
Nincs k�l�nbs�g v�g �s kezdete k�z�tt sem.
Az �sz �s a t�l testv�rek, �s oly' sz�pek.
De t�l�k f�l m�gis sok kis apr� l�lek...