Mag�nyos kis rozoga visk� �ll
A m�g mag�nyosabb domb oldal�n,
Bent egy l�lek, melyben egy rem�ny �l,
S a h�z roppan, melyet er�s sz�l �r.

"M�r v�rtalak T�ged, ragadj h�t el,
Vidd a lelkem magaddal messzire,
Oda ahol t�bb� nem �rzek m�r,
Oda ahol �dv�ss�g a mag�ny!"

-Mosolygom mer�szs�geden nagyon,
Bevallom �lvezem, hogy ennyire
Veszett�lt v�rt�l m�r �s akarod,
Hogy v�gre lelked magammal vigyem!

Mondd, mit v�rsz te t�lem olyan nagyon?
Mi�rt v�rsz ennyire �vek �ta?
B�r tudom, de hallani akarom,
Ny�gd ki k�njaid, s v�gleg meg�vlak!-

"Legy�zhetn�lek m�g most is, Hal�l,
De minden porcik�m �rted ki�lt,
Mag�ny volt az egyetlen testv�rem,
Szenved�s pedig az �n szerelmem!

Aty�m senki nem volt, Isten sem m�g,
Sz�l�any�m, maga a T�ved�s,
Bord�im ropogtatja az �let...
Legy�l h�t te utols� hitvesem!"

-Oly' boldogan ragadlak el imm�r,
Csakhogy tudd, lehetett volna m�g sz�p,
S boldogabb �leted tal�n... tal�n...
De gyenge volt�l, �rezd, itt a v�g!-

A Hal�l meglend�ti kasz�j�t,
Elragadva az �let csod�j�t,
Egyes�l ism�t egy k�rhozottal,
Aki boldog v�gre a sors�val...