Az �ra, az emberi t�k�letess�g,
S precizit�s egyik legf�bb szimb�luma.
Egyenletesen j�rja �tj�t �r�kk�,
Monoton, f�radts�gra nem is gondolva.

Oly sz�p, kerek, egyenletes �s szab�lyos!
Hallagsd csak az �des szav�t: kit-kat, kit-kat!
Gy�ny�r �leli k�rbe, hisz var�zslatos!
De.. hov� siet ennyire? Mondd-csak, mondd-csak!

Elengedhetetlen, mert sz�ks�g�nk van r�,
Hiszen � a mi bar�tunk, mi �rt�nk j�r.
�rt�nk ballag, �rt�nk zengi halk ritmus�t,
De vigy�zz, ne hidd el soha minden szav�t!

V�szesen halad az id�, �s meg nem �ll.
N�zed, majd rabul ejt t�ged is a l�tv�ny,
Mint a kis gyermeket, akiben �g a v�gy,
Hogy l�thasson ma is egy �j, mes�s csod�t.

De az id� telik, �s a m�lt elmer�l
Elpazaroltad az �leted, l�tod m�r,
Ahogyan a vil�g �lomba szender�l,
S monotons�g rabjak�nt v�rj�k a hal�lt.

Morbid az �ra, mert meg�li �lmaid.
F�lelj, s halld mit �zen: kit-kat, kit-kat, kit-kat.
Telik az id�d, sz�ml�lja m�r napjaid
Nem f�lsz egy�ltal�n? Mondd-csak, mondd-csak, mondd-csak...