|
Nevedet suttog
Zsong a messzi tj, mgis oly' csendes
Ha nmn llunk des kettesben;
Egymst lelve, s fledbe sgom:
Hinyoztl nekem, Nagyon-Nagyon!
rk telnek el, s kegyetlen rvidek;
Pillanat alatt mindennek vge lesz,
S utna hast belm az igazsg:
Nem tagadom ht, hogy Nagyon vgyom Rd!
Flelj csendesen, s tedd szvemre kezed,
Majd rezd, hogy n irntad mit rzek.
Hallgasd! Szvem lktet dobogsa
Imdatom irntad elrulja!
Imdni, tudom jl, csak istent lehet,
s Te pedig az Istennm vagy nekem,
S gy reszketve mondom el az rzsem:
Teljes Szvembl Szeretlek, desem!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
