'Van, mikor �lomvil�gban �l�nk,
Van, hogy r�la mes�ket reg�l�nk...'

Tiszta, feh�r a t�j mindenhol,
H�sapk�k a h�zakon, s f�kon,
Egy kast�ly a magasban honol,
A legszebb e h�f�dte t�jon.

Egyik ablak�n gy�r f�ny csillan,
Odabenn egy k�nyelmes �gy van,
S ott �l Kedvesem karjaimban,
A kandall�t�l meleg h�zban.

Nem sz�ll el az id� a f�sttel,
Megmarad kett�nknek sok�ig,
Hallgatom a t�zet f�l f�llel,
Ily' sz�pnek m�g nem hatott m�ig.

A csendben Kedvesemet n�zem
N�m�n, �mulva, szerelemmel,
S kiv�ncsian, mit csin�l �ppen,
S fej�t simogatom kezemmel.

Kitekint az ablakon t�lra,
N�zi a messzi horizontot,
Hol m�r sz�rk�l� felh�k �sznak
�s eltakarnak minden gondot...

B�r �r�kk� �gy maradhatn�nk,
S mindig magamhoz �lelelhetn�m,
B�r ne is lenne v�ge m�r;
S mi egym�st �r�kk� szeretn�nk...