�

Elrejtem magam el�letek,
Elz�rom v�g�l a sz�vemet,
Egy mosolyt csalok az arcomra,
Hogy rajtatok viszont l�thassam.

Essetek bele a csapd�mba,
Hiszen mosolygok, oly vid�man,
Ragadjon el az �r�m, s j� kedv,
Ne m�l�zzatok sz�vem felett!

Nincs �rtelme siratnom t�bb�,
Hisz akkor csak t�bbet veszten�k:
Titeket mind, kiket szeretek,
L�ss�tok, �rtetek nevetek...

�rtetek j�rom az �n t�ncom,
�s h�zom sz�vemre a zs�kot;
Boldog vagyok, de csak ha ti is,
Boldog vagyok mindig egy kicsit.

B�r neh�z ez a nyom�s nagyon,
Mely mindig megtal�l �s elnyom.
De itt seg�teni nem lehet,
Elm�lt m�r az az id� v�gleg.

�n elfogadtam a sorsomat,
M�r csak v�rom boldogs�gomat,
De hisz' semmi sincsen hi�ba,
Ez az �let k�rk�r�s t�nca.

Csak nevessetek �jra, s �jra,
Ne k�zdjek �rtetek hi�ba,
Mosolyogjatok velem egy�tt
M�g ha a sors pof�n is �t...

De ha n�ha egyed�l vagytok,
Csak n�zzetek ki az ablakon,
Mert �n ott vagyok minden f�ban,
Minden felh�ben �s f�sz�lban.

�gy is maradok, ne f�ljetek;
M�t�l csak nektek, csak �rtetek
Szenvtelen�l k�zdve �neklem,
Hogy nevessetek, nevessetek!

�

�